Sokszor talán túlságosan is belekényelmesedik az ember az aktuális státuszába és életkörülményébe, így aztán a hiányt és a boldogtalanságot mi magunk is képesek vagyunk a szőnyeg alá söpörni, és azt mondani, hogy minden jó úgy, ahogy van.
Persze az soha nem jó az embernek, ami éppen van, vagy legalább is nagyon ritkán, de nyilván senki sem társ nélkül, szingliként képzeli el az életét. A kislányommal együtt próbáljuk vagány és vicces módon élni és felfogni a pasi nélküli lét minden pillanatát, talán már eléggé bele is rázódtunk, és sokszor tényleg észre sem veszem, hogy nincs velük a férj, az apa.
Jó, azért egy családos programon, ahol csak én vagyok szingli anya, és mindenki boldog családként tündököl körülöttem, vagy a vasárnapi séta a parkban, ahol látom a feleségét ölelő és gyerekével játszó apukákat, hát nem mondom, hogy nem fáj, inkább próbálom nem észrevenni.
Persze vannak olyan pillanatok vagy helyzetek, amikor jól jönne egy férfi kéz, vagy egy pasi jelenléte, sőt, sokszor nagyon rossz ennek a hiánya, de ha jobban átgondolom van előnye is ennek az életnek.
Ha próbálom viccesen felfogni, akkor nem fáj annyira, és ez az életünk minden területére igaz, alapvetően is pozitív gondolkodású vagyok. Szóval írhatnám ezt a cikket arról is, hogy mennyire fáj, hogy nincs férfi az életemben stb., elég sok oldalt meg tudnék ezekkel az érzésekkel is tölteni, de nem így fogok tenni.
Inkább kicsit viccesen és humorosan szeretném leírni nektek azt, hogy mi milyen jól elvagyunk így is, csajosan. Íme néhány példa:
1. Nem kell állandóan többfélét főzni:
Ha nem főzök, vagy épp csak olyan kaját készítek, ami a gyerek igényeit kielégíti, akkor sem fog senki leszidni, és nem lesz ejnye-bejnye. Nyilván én is szeretek enni és főzni is, de amikor úgy kell ételt az asztalra tenni, hogy az mindenkinek jó legyen, és mindenki meg is egye, na az már kevésbé szórakoztató.
2. Reggeli ébresztő:
Nem kapok reggel ágyba kávét senkitől, bár a kicsit erősen próbálom erre betanítani, de mégis a legszebb pillanat a reggeleimben az, mikor az én kincsem odabújik, megpuszil, majd hozza nekem a telefonom, a távirányítót és a szemüvegem. Tudja, hogy anyának mire van reggel szüksége. Ez az édes figyelem, pedig csak az enyém.
3. A programválasztásról csak én döntök:
A lányom még kicsi ahhoz, hogy bele tudjon szólni hova menjünk és mit csináljunk, szóval így kizárólag az én kedvem és kapacitásom dönt erről. Addig maradunk ameddig a kicsi is bírja, és jól érezzük magunkat, nincs más befolyásoló tényező, maximum az időjárás és az anyagi dolgok.
4. Shoppingolás felsőfokon:
Ha elmegyünk ketten vásárolni, nem kell hallgatnunk, hogy mennyit és mire költünk, persze a pénztárcámat kivéve, de alapvetően ha bírjuk, akkor 1 órát is elidőzhetünk a ruha vagy a játékosztályon. Ha a kicsi órákig elnézegeti a polcokat, akkor maradunk!
5. Filmválasztás:
Az esti mesét kivéve, a TV és a laptop csak az enyém az altatás után az est hátralévő részében, így olyan filmet vagy sorozatot nézek, amilyet csak akarok. Ha a Bridget Jones naplóját szeretném megnézni egymás után négyszer, akkor azt is megtehetem.
6. Összeöltözhetünk, mégsem lóg ki senki:
Szeretek néha összeöltözni a kislányommal, de így nem kell azon izgulnom, hogy apuka kilóg a sorból a halálfejes pólójában. Viszont a kettőnk belépője, így igazán hatásos, mindig úgy érzem, hogy ilyenkor mi vagyunk a helyi menő csajok.
Ezek apró kis dolgok, melyek néha tényleg mosolyt csalnak az arcomra, vagy legalább is nem érzem azt általuk, hogy mennyire szánalmas vagyok, szingli anyaként.
De az is tény, hogy ha majd besétál valaki a mi kis zárt és szeretettel teli életünkbe, akkor hatalmas örömmel fogok lemondani ezekről a kiváltságokról, amiket a cikkben felsoroltam.
A csajos filmeknek pedig mindig lesz helye a képernyőmön!